Ausztrália Földünk egyik legizgalmasabb élővilágával rendelkezik. Találhatók itt erszényesek, tojásrakó emlősök, partvidéken sütkérezó medvefókák, az eukaliptusz evő koalák, színes és hangos madarak, rendkívül veszélyes kígyók meg pókok. Íme ízelítőül egy pár belőlük:
A koala (balra) erszényes, növényevő állat, neve a katang bennszülött nép nyelvéből származik, jelentése „nem ivó”. A név nem teljesen találó, bár tényleg keveset isznak. A „koalamedve” megnevezés helytelen, mivel a koalák nem tagjai a medvék családjának. A tudományos neve görögül "erszényes medvét" jelent, mivel az első telepesek helyi medvefajnak gondolták a fura állatot.
(wikipédia)
A kenguruk Ausztráliaban és Új-Guineában élő erszényes emlős állatok. A kenguru igen jól ugrik, hátsó lábain és farkán, mint három lábon egyensúlyoz. A kenguru fűvel táplálkozik, növényevő.
Ausztráliai faj a szürke óriáskenguru és a kipusztulófélben lévő vörös óriáskenguru. A nagyobb fajok hímjei elérhetik az 1,5 méter magasságot, a nőstények kicsinyeiket a születés után körülbelül hat hónapig őrzik erszényükben.
A wallaby a több mint hatvanféle kengurufaj egyike(balra). Az erszény elhagyása után a kölykök még anyjuk mellett maradnak, körülbelül 15 hónapig.
Oposszum(jobbra)
- Legfeljebb házimacska nagyságú, ritkán erszényespatkánynak is nevezett emlősök.
Az oposszumok hasonlítanak legjobban az ősi erszényesekhez. Ez a példány egy késő esti séta közben került lencsevégre.
Ausztrália egyik legismertebb, legrokonszenvesebb madara a jégmadárfélék családjához tartozó kacagójancsi más néven kacagó
kokabura. Nevét jellegzetes emberi nevetésre hasonlító
hangjáról kapta. Ragadozó, rovarokat, gilisztákat, kígyót, békát sőt kisebb madarakat is megeszik.
Ausztrál fehér ibisz (molukkai ibisz)
Szubtrópusi és félszáraz területeken él, ahol a heves esőzések esetlegesek, vándorló életmódot folytat. Követi az esőzések frontvonalát, és csak akkor és ott költ, ahol kellő ideig rendelkezésére állnak a nedves körülmények. Könnyen szelídül, gyakran látható a városközpontok parkjaiban is.
Bozót pulyka
Habár kinézetre hasonlít a mi pulykánkra is, ez tud repülni is.
Egzotikus madarak a papagájok (a fenti képen Királypapagáj). Ha az emberek közelében élnek nagy károkat okoznak a mezőgazdasági kultúrákban.
A
sisakos kazuár (jobbra), a harmadik legmagasabb és a második legnagyobb élő madár, de alacsonyabb, mint a strucc
és az emu
. Félénk, de ha megzavarják , képes halálos sérüléseket okozni például kutyának vagy kis gyereknek.
A
bordás krokodil a legveszélyesebb krokodilok közé tartozik és a legnagyobbra is nő, egyes hím példányok becslések szerint a 7 métert is elérhetik és akár 1300 kilogrammot is nyomhatnak. Ez a példány az Ausztrália Zoo-ban került fotozásra, de eredeti élőhelye a folyótorkolatok vidéke és a partvidéki mangrovemocsarak.
Ausztrália a kígyók földje is. Ezek közül a
tajpán a világ legerősebb mérgű szárazföldi kígyója. Noha erős a mérge
, e kígyófaj rendkívül félénk, rejtőzködő életmódot folytat, többnyire menekül ha veszélyt észlel, és csak akkor támad, ha fenyegetve érzi magát. Mérge 200-400-szor erősebb a legtöbb csörgőkígyó fajénál, valamint 50-szer erősebb a kobrák mérgénél.
Ez pedig egy pók. Aki fél a kígyóktól, pókoktól az ne menjen Ausztráliába. Egyetlen szabályt kell csak betartani: hagyd őket békén, mert akkor ők is békén hagynak téged.
A
kacsacsőrű emlős kb. 50 cm hosszú állat. Áramvonalas testalkata a hódéra emlékeztet, ám széles és lapos szájszerve („csőre”) a kacsáéra hasonlít. Amikor az első példány 1798
-ban Angliába került sok tudós egyszerűen ügyes hamisítványnak tartotta a különös kinézetű tojásrakó emlőst.
Köszönet Barabás Melindának, kinek az engedélyével ezeket a fotókat megoszthattam veletek.
Terra australis incognita-ismeretlen déli föld- így jelölték a térképeken felfedezése előtt a legkisebb kontinensünket . Az Ausztrál Államszövetség az egyedüli ország a Földön, amely egy egész kontinensre kiterjed.
Ayers Rock, vagy a helybeliek nyelvén Uluru- a világ legnagyobb sziklája.Több információért katt 