.A Duna-delta 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén.
A Duna Pătlăgeanca mellett két ágra szakad: északon a Chilia ág és délen a Tulcea ág. Ez utóbbi Tulcea város után újabb két ágra oszlik( Sulina és Szentgyörgy).
A Chilia-ág (116 km) a vízhozam 60%-át szállítja. Az évi 67 millió tonnányi hordalék következtében a Duna-delta területe évente kb. 40 négyzetméternyit növekedik.
A Sulina-ág a Delta közepén helyezkedik el, és a Chiliától eltérően egyenes vonalú. A medrét állandóan kotorják a hajózhatóság érdekében. A hossza 71 km és a víz 18%-át szállítja.
A Szent-György ág dél-keleti irányú és 112 km hosszú. A torkolatnál találjuk a Sacalin-szigeteket.
Jelenleg két mesterséges csatorna is van a Duna-deltán keresztül, mindkettő a román részen. 2004-ben Ukrajna elindította a Bisztroje Csatorna munkálatait amely még egy hajózási útvonalat jelent majd a Duna-Delta ukrán szakasza és a Fekete-tenger között (pereskedés tárgya a két ország között).
A Deltában körülbelül 15 000 ember él, a legtöbben hagyományos csónakokkal halásznak. A lakosok egy része lipován nemzetiségű (a 2002-es népszámlálás szerint 29700 fő), akik vallási okokból menekült óhitű oroszok leszármazottai.
A deltalakók ma is gyakran úgy élnek, mint pár száz évvel ezelött. Mezőgazdaság, állattartás, méhészet, gyümölcstermesztés és halászat a fő foglalatosságuk. Mások számára a turizmus jelent jövedelemforrást. Feledhetetlen élmény híres halételeiket kipróbálni, vagy elkísérni a halászokat.
1991 óta a Duna-delta a Világörökség részét képezi.
Köztudottan gazdag az élővilág- kb.1200 növényfaj, 300 madárfaj és 45 édesvízi hal él a Deltában. Ezek közül sok védettnek számít.
 |
| Védett a rózsás gödény és a borzas gödény (közismertebb néven pelikánok) |
 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése