Április 6-án a VI. A és C osztályok egy kiránduláson vettek részt, Szent Anna-tó-Büdösbarlang-Bálványos útvonalon. Nem kell ezer kilómétereket megtenni természeti csodák kereséséért, szülőföldünk is rejteget jó sokat!
 |
| Szent Anna-tó |
Nagyon meglepődtünk a befagyott tó láttán. Többségünk inkább nyáron jár erre, amikor teljesen más kép fogad. Ki nem tudná, hogy ez a tó egy vulkán kráterében helyezkedik el. Pár adatot azért még érdemes tudni:
-legnagyobb mélysége 7,20 méter
-területe 95.280 négyzetméter
-nagyon tiszta a vize- egy literben alig 0,002 gramm ásványi só található, oldott állapotban
-nincs forrása, a légköri csapadék táplálja
-élővilága szegényes (vízisikló, tarajos gőte, vízipoloskák, rákocskák, a halak közül a betelepített törpeharcsa, ha még van belőlük)
(adatok Zsigmond Enikő geológus után)
A tó partján található Szent Anna kápolna búcsújáróhely.
A Csomád hegységnek két ikerkrátere van, az egyiket a Szent Anna-tó, a másikat a Mohos tölti ki. Mindkét kráter működött a kora negyedkorban (a földtörténet utolsó korszaka). A Mohos (egyébként a Szent Anna-tónál háromszor nagyobb tó volt a helyén) mára feltöltődött, az évezredek alatt egyre apadt és elmocsarasodott, jelenleg magashegyi láp. Csak néhány apró tavacska emlékeztet a hajdani vízfelületre.
Ezen a pallócskán lehet végigsétálni az első tavacskáig, ahol az idegenvezető bemutatja a Mohost. A bátrabbak bemerészkedhetnek mélyebbre. Vigyázni kell azonban, mert a 10 méteres tőzegréteg szivacsként viselkedik és esőzések idején megtelve vízzel, könnyen bele lehet süllyedni.
Különleges a Mohos élővilága. A savas talaj miatt a fenyőfák nem tudnak magasra nőni (erdei fenyő). Egyes növények az utolsó jégkorszakból maradtak meg- tőzegrozmaring, tőzegáfonya és a legérdekesebb- a kereklevelű harmatfű, amely egy húsevő növény. Nem kell megijedni, nem a látogatókat kapja be, hanem a rászálló rovarokból vonja ki a nedveket.
 |
| Büdösbarlang |
A torjai Büdös-barlang 1052 méteren helyezkedik el a Büdös-hegy oldalában (a Torjai-hegységhez tartozik). Ma természetes mofetta, a sárgás színű lerakódás kén-ez a felelős a környéket betöltő, kotlott tojáséhoz hasonló büdös szagért. Egy hajdani kénbánya bejárata igazából, amely 14 km hosszú volt. A barlang közelében még sok érdekes hely található: Buffogó, Madártemető, Medve- és Timsós barlangok, számos borvízforrás.
A kirándulás utolsó állomása Bálványosfürdő volt. Magashegyi fürdő-és üdölőhely, körbevéve kb. 1000 m magas hegycsúcsokkal. A mai település három régi fürdőtelepülés egybeolvadásából keletkezett. A Büdös-barlang tiszta széndioxidját felhasználva itt alakult meg az első magyar szénsavpalackozó üzem.
A csendes környezet, sok mofetta, fürdő, borvízforrás mellett a település fontos nevezetessége a Bálványos-vár. A vár az ősi magyar vallás egyik utolsó fellegvárának számított, a vár birtokosai, az Aporok ugyanis a magyarok keresztény hitre térése után is hosszú ideig megmaradtak őseik hitén.
| Csak ennyi maradt a XI.-XII.sz.-ban épült várból |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése